Virágh Dénesné

2021-ben leszek 89 éves. 17 évig voltam az MKBT főtitkára.
Havonta (a két nyári hónapot kivéve) szerveztem főleg kulturális előadásokat Kínával kapcsolatban ami igen komoly teljesítmény volt mindig új témát és hozzá új előadót találni. Rendszeres havi hírlevelemben - a hírek mellett - képekkel illusztrált sorozatokat (képeket kínai képeslapokból gyűjtöttem, amiket azóta nem kapok) küldtem a levelezési címekre - mert akkor az internet nem volt elterjedve - a kíni történelem, népművészet, irodalom, kalligráfia, festészet stb. tárgykörében.
Egyszer például ugyanannak a kínai versnek több magyar költő által készített fordítását közöltem. A tagság szívesen fogadta ezeket az anyagokat.
Elfáradtam és 2001-ben lemondtam, hogy fiatalabb tagtársunk új szemlélettel fellendíthesse a társaság életét. Azóta is figyelem, lehetőségem és igény szerint mindenben támogatom a Társaság működését.
Többször jártam Kínában, rajongok érte.
Az legelső alkalommal 1990-ben a férjemmel kettesben elindultunk felfedezni Kínát. Mindenki féltett bennünket, hogy elveszünk abban a nagy országban. Én nem féltem. Úgy jártuk az utcákat mintha otthon lennénk. Nagy élmény volt.
1999-ben a Baráti Társaságnak két hetes utazást szerveztem egy kínai utazási irodával. A résztvevő 34 ember maradandó élményeket szerzett Kínáról és azóta is lelkes tagok. Számomra a kínai kultúra terjesztése nagyon fontos. Lenyűgöz építészetük, a kultúrájuk, a látott tájak szépsége és változatossága, az ősi szobrok a templomokban. Érdekesek a modern szobrok is a közterületeken. Hihetetlenül gyors a fejlődés. Ezt főleg Sanghajban tapasztaltam meg. Hihetetlen mértékben fejlődött és azóta is fejlődik ez a város. Ugyanakkor nagyon megható és szerethető a város "közepén" található kis kínai oázis, ami viszont az ősi kínai kertkultúrát mutatja be.
Lenyűgöz az emberek kreativitása, humora és a hihetetlen munkabírásuk amilyet sehol máshol nem láttam.